2011. ADVENT - December 5.

Ma van az 5. nap kis kalendáriumunkban. 

Remélem a hétvégén jól szórakoztatok.  

Mivel eljött az ideje, hogy Ti is elkészítsétek az ajándékaitokat, hoztam pár ötletet, melynek segítségével nekiindulhattok.

Igazán egyszerű és ötletes ajándékok. Csupán száraz tésztákra, ragasztóra és kevés festékre van szükség hozzájuk. Karácsonyfadíszként pedig bárkit elkápráztathattok velük. 

Jó "tésztázást"!

Ha már az angyalkáknál tartunk, akkor jöjjön egy angyalkás mese.

Nóri kívánsága, avagy a hóangyal

     Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl élt egyszer egy pici leány. Ez a leányka mindig nagyon boldog volt, csak egy szomorította el: ritkán láthatta a távolban élő nagyszüleit.

     December vége felé járt az idő, gyermekek hada várta türelmetlenül a Szent Karácsony eljövetelét.

     Amikor szülei megkérdezték Nórit – ez volt ugyanis a leányka neve –, mit szeretne karácsonyra kapni, ő így felelt:

     – Nagyon örülnék egy babának és sok-sok könyvnek. De a legjobban arra vágyom, hogy láthassam a nagyszüleimet.

     Törték a fejüket Nórika szülei, hogyan is mondják meg kislányuknak, hogy a nagymamáit és nagypapáit még hosszú hónapokon át nem láthatja. Nem akarták elszomorítani, csak ennyit válaszoltak:

     – Norcsika, biztosan hoz majd a Jézuska neked egy szép babát, és Santa örömmel hagy majd a fa alatt könyveket és talán még mást is.

     A kislány másnap a kertben játszott a frissen hullt hóban. Mivel anyukája a lábujjától a feje csücskéig felöltöztette, ujjongva feküdt bele a nagy fehérségbe. Lábacskáit és karjait mozgatva pillanatok alatt hóangyalt rajzolt, majd óvatosan felállt. Ránézett művére, és vágyakozva így szólt:

     – Ó, be jó is lenne, Angyalka, ha tudnál nekem segíteni!

     Abban a szent minutumban a hóangyal életre kelt, és a meglepett  kislány elé állt:

     – Szervusz, Nóri! Hallottam a kívánságodról, és szeretnék neked segíteni!

     Varázspálcájával néhány kört rajzolt a levegőbe, majd így folytatta:

     – Látod ezt a varázsbiciklit? Ha felülsz rá, becsukod a szemedet, és néhányat pedálozol, máris ott leszel, ahol szeretnél.

     Nórika fülig érő szájjal megköszönte az angyal segítségét, és máris felpattant varázsbringájára. Először csak kétszer tekerte meg a pedált, és máris a Floridában élő nagyszüleinél termett. A sok-sok puszi és ölelés, na meg a fincsi almás pite után ismét a bringára pattant, de most messzebbre készült. Csukott szemmel ötször is megtekerte a pedált. Amikor kinyitotta a szemét, erdélyi mamája és papája állt előtte. Mintha csak várták volna, finom sajtos pogácsával és citromos teával kínálták meg. Az élvezetes találkozás után, amikor haza kellett indulnia, nagyszülei hosszasan integettek utána.

     – Nóri! Nórika! – hallotta váratlanul anyukája szavát. – Állj fel a hóból, kislányom, mert megfázol!

     Nóri lelkesen mesélte el, mi történt vele:

     – Anya! Apa! Képzeljétek, a nagyiéknál jártam...  – közben éppen zsebébe tette pogácsája utolsó falatját.

Nyquist Gizella

A zene sem maradhat el a jó hangulathoz, íme egy kis csemege: 

Csokis kekszszalámi

Hozzávalók 4 főre

• vágott dió ízlés szerint
• 40 dkg apróra tört háztartási keksz
• 1,5 dl tej
• 25 dkg Ráma margarin
• 40 dkg cukor
• rum, vagy aroma
• 3 dkg cukrozatlan kakaópor
• 2 csapott ek liszt

Elkészítés

1. A tejet, cukrot, kakaóport összefőzzük és állandó keverés mellett, forrás után még 5 percig főzzük. Utána hozzáadjuk a Ráma margarint, lisztet, diót, s végül az összetört kekszet.
2. Folpackba téve rudat formálunk belőle, szorosan feltekerjük, és hűtjük. Minél tovább áll, a keksz annál jobban megpuhul benne.

Egészségetekre!