
A farsangot nagy ünneplések, evés-ivások, bálok jellemzik. Története visszamegy egészen az ókori Görögországba, a Dionüszosz ünnepéhez, mely az évnek éppen ebben az időszakában volt. Ez a bőség, vidámság ünnepe volt a falvakban, melyen a résztvevők álarcot viselve mulattak, versengtek.

Svájc északnyugati részén fekvő Bázel is híres volt anno a karneváljáról, volt példa rá az 1300-as években, hogy a svájciak összekötötték a karnevált az akkori osztrák uralkodó elleni felkeléssel. Állarcot viselve rontottak be a székesegyházba, a tanács csarnokaiba, követelve a törvények további demokratizálását.
Maga a Farsang szó a bajor-osztrák Fasching szóból ered. Magyarországon a 15. századra tehető megjelenése.
A farsang ünnep időszaka január 6-án, vízkeresztkor kezdődik, és hamvazószerdáig tart. Ez a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete is. Maga az ünneplés, karnevál farsangvasárnaptól húshagyókeddig tart. Farsangvasárnap a legények mulattak, a kiválasztott hölgy kis virágcsokrát a kalapjukra tűzve. Farsanghétfőn pedig a lányok, asszonyok mulattak férfi módjára, italozva.

Húshagyókedden koporsót vagy szalmabábut égettek, melynek célja a tél elűzése, a tavasz köszöntése volt. Ez alatt a 3 nap alatt különböző tréfás játékokat játszottak:
Tuskózás: az időben meg nem házasodó vénlányokat csúfolták a falu legényei.
Álesküvő: Aki nem házasodik meg farsang idején, és utódokról sem gondoskodik, azt büntetésül tréfaházassággal szégyenítik meg. A móka résztvevői rönköt húznak és kísérnek végig a városon, majd következik az álesküvő és a végén a rönköt elárverezik. A képen: elrabolják az álmenyasszonyt.
Gúnárnyak-szakítás (Kassa környéki népszokás): a
legények lóháton ülve, vágtatva próbálták elkapni a ludak nyakát,
akinek sikerült szegény ludat megszabadítani a fejétől, az egy évig
vőfélyi címnek örvendhetett.
Szűzgulya hajtás: a legények kolomppal, kongóval,
csengővel a lányos házakhoz vonulva nagy zajt csaptak,kiabáltak,
csúfolódtak, de néha jól megjárták, mert előfordult, hogy ostorral
kergették el őket.
A farsang híres ételeiről is essék szó. Ilyenek például a hagyományos farsangi fánk, csörögefánk, pogácsa, korhelylevesek, kocsonya, tepertő, káposzta, kacsasült, pecsenye. Húst hamvazószerdától húsvétvasárnapig nem volt szabad fogyasztani. Szokás volt a megmaradt ételek maradékát a beteg jószágoknak adni, hogy minél hamarabb meggyógyuljanak.
Farsangi jókívánságokkal, mondókákkal éltették, magasztalták az előttük álló évet szerencséért, jó, bőséges termésért, az állatok egészségéért, szaporaságáért. Volt hol megveregették a gyümölcsfát bottal a jó termésért, nem mostak az emberek a farsangi napokon, nehogy bolha legyen a háznál. Sok helyen a farsangi napok időjárásából próbálták megjósolni az éves termést is.
És itt a farsangi fánk elkészítési módja:
Közhírré tétetik a farsangi ünnep most elkezdődik.
Ide gyűjjön apraja, nagyja,
aki a maskarákat látni akarja!
Aki itt van,
haza ne menjen, aki nincs itt, az is megjelenjen!
Hipp, farsang, hopp.
János uram farsang. Itt is adnak, amit adnak, Egy darab szalonnát. Tyúkláb, daruláb, Macska ül a szalonnán. Menjetek lehajtani, Nekem egy darabot vágni.
Téli táj, havas báj,
Csend csenő manócska. Tipegő-topogó Talp alá valócska. Csepp kristály hulldogál. Zeng zenés dalocska, Ripegő-ropogó Farsang báli nóta. Csörge' fánk, kis falánk, Porcukor halmocska, Kipegő-kopogó Jelmezes forgócska. |
Elmúlik a rövid farsang,
búsulnak a lányok ettől a sok búsulástól ráncos az orcájuk!
Sárga rózsa, vadvirág,
táncolj gyorsan mezítláb!
Szita, szita, péntek,
vége van a télnek, kikeletet köszönteni jönnek a népek
Jer, jer kikelet,
seprűzd ki a hideget, ereszd be a meleget, dideregtünk eleget!
Elmúlt farsang el, el, el
Kinek használt, kinek nem. Nekem használt, neked nem Én táncoltam, te meg nem. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.